|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
 |
MATT ALBUMIN |
|
|
| Névvariánsok: |
Mattalbumin papír, albumat, albumát; matt albumen, albumat paper (ang.); Mattalbuminpapier, Albumatpapier (ném.) |
|
|
| Nyilvánosságra hozás idõpontja: |
1870-től ismert |
|
|
| Használata: |
fénykora 1902–1914 közé esett, de még 1925-ben is használták. |
|
|
| Felfedezője: |
Visszaemlékezései szerint Rónai Dénes dolgozta ki Rudolf Dührkoop műtermében. |
|
|
| Anyaga: |
Hordozója papír. Kötőanyaga az albumat nevű növényi fehérje. Gyakran baritréteg (báriumszulfát) is van alatta, mely színezett is lehet. Emulziós papír. Gyakran használtak a mattá tételhez arrow root-ot. Képalkotó rétege ezüst, gyakran arany- vagy platinaszínezett. |
|
|
| Jellegzetességei: |
Kimásolópapír. Ránézetre általában barnás, matt, többnyire fakult. Ebben az esetben a korabeli retus nyomai sötétebb foltokként látszanak. Színe az alkalmazott színezőfürdőtől is függ, a barnán kívül szépia, fekete és platin tónusban is készült, ritkaságként piros, kék és zöld színnel is találkozhatunk. Nagyítóval teljesen fedett papírrostokat, esetleg keményítőszemcséket lehet látni, de a réteg rendkívül vékony. Felülete jellegzetesen rücskös. 1908-as hirdetésekben úgy szerepel, mint modern művésznyomat papír, mely a legteljesebb mértékben pótolja a platin és a pigment papírokat. Érzékenysége viszonylag alacsony volt, ezért másolása hosszú időt vett igénybe. A Trapp & Münch cég matt albuminpapírokból a következő márkákat árulta: Rives, Gravure karton (fehér és chamois, sima és érdes felület), Bütten (merített) papír, Bütten karton, Rasterkorn (sima és érdes), Empire karton (sima és érdes), Japán papír (művészi hatásokra), levelezőlap, valamint linotyp papírok vászonszerű felülettel. 1908 januárjában a cég megkapta Bécsben a K. Photographische Gesellschafttól a Lőwy alapítvány oklevelét „kiváló és művészies fényképezési kimásoló papírjaiért". Ugyanebben az évben a Vereinigte Fabriken Photographischen Papiere drezdai cég gyártmányát a Deutsche Photographien Verein bírálóbizottsága a Kleingrohle alapítvány díjával tüntette ki, több pályázó előtt. Az alapítvány feltételei súlyosak voltak, a papírnak egyesítenie kellett a matt és félfényes felületet és a részlet- és árnyalatgazdagságnak a matt celloidint jellemező fokát, valamint a platinpapír előnyeit is. További szempont volt az egyszerű kezelés, gyors másolódás, a kész kép maradandósága is. Hridliczka-féle Vigor, Schwertwer-féle matt-albumin és dr. Kurz-féle Gravure papírt lehetett még kapni, de a legfontosabbak a Trapp & Münch cég termékei voltak. A fényképész érzékenyítette őket, mert az érzékenyített papír két hétnél tovább nem volt eltartható. A művészi célokra használt napfénypapírok között talán ez volt a legelterjedtebb, elsősorban portréfelvételekhez használták. A fel nem ragasztott matt albuminpapírok kevésbé pöndörödnek, mint a zselatinos vagy celloidinpapírok. |
|
|
| Csepp-próba: |
vízre nem duzzad, az aceton nem oldja, de az alkoholtól beázik. |
|
|
| A készítés módja: |
Másoláskor ügyelni kellett arra, hogy a papír kicsit párás legyen (a fényképész meglehelgette, vagy a gyár által szállított „hygro" papírral tartották nedvesen), s nem volt szabad tűző napon másolni. A másolás után azonnal ki kellett klórozni, majd színezni és fixálni. Használtak hozzá platinaszínezőt, (sötétbarna vagy fekete színű képet eredményezett) aranyfürdőt (vörösesbarna, ibolyásbarna) vagy csak egyszerű fixírt (szépia sárga). |
|
|
| Méretei: |
Leggyakoribb a levelezőlap, illetve 13x18 cm. Nagyobbat csak művészi célokra használtak. |
|
|
| Magyarországi használata: |
1904-ben Rónai Dénes Hamburgban állította ki saját preparálású papírra készült képeit. Ennek alapján készítették el később a matt albumin papírt – állította Rónai egy késői interjúban (Fotó, 1954). Ifj. Igaz Lajos 1913-ban állított ki ilyen képeket, dr. Kohlmann Artur arcképtanulmányai megjelentek Az Amatőr 1908-as évfolyamában. Székely Aladár több kiállításon szerepelt matt albumin képeivel, még 1924-ben is. Weisz Hugó aradi fényképész 1907-ben a Trapp & Münch által gyártott matt albumin papírokra is dolgozott. Egy 1908-as felmérés szerint a felhasznált fotópapírok 12%-a volt matt albumin (1%-a pigment, 15%-a guminyomat, 0,5%-a platin) |
|
|
| Gyakorisága, értéke: |
Az eljárás nem kölcsönöz különösebb értéket a képnek, becsét művészi kvalitása, készítője, témája, állapota határozza meg. |
|
|
| Konzerválási feladatok: |
A matt albumin képek meglehetősen érzékenyek a fényre, kiállításuk csak fokozottan védett körülmények között, rövid ideig megengedett. Legáltalánosabb hibája a kihalványodás és a sárgulás. A képek utólagos hibái, sérülései csak teljesen matt retusfestékkel tüntethetők el, a fényes festék meglátszik. Fekete-fehér reprodukció készítésénél ajánlott a sárga szűrő használata. |
|
|
| Irodalom: |
Schmeider
Gusztáv–Schimek Henrik: A mattpapír-másoló eljárás gyakorlati módszerei
és mesterfogásai. A Fény, 1906. 4. 66–70. o.; |
|
|
| Internet: |
--- |
|
 |
|
 |
|
|
VISSZA A FÕOLDALRA