Tôrténeti Fotóeljárások Magyarországon
  -


VISSZA A FÕOLDALRA
································································································
ELÕZETES SZAVAK · FOTOTIPOLÓGIA · FOTÓKONZERVÁLÁS
································································································
DIREKTPOZITÍVEK · NEGATÍVOK · POZITÍV ELJÁRÁSOK
································································································
MÉRETEK · KÉMIA és TÖRTÉNETI MAGYAR-MAGYAR SZÓTÁR
································································································

  -


Fotótörténeti korszakolás  ·  Művészettörténeti felosztás  ·  Technikatörténeti felosztás  ·  A képen ábrázolt tárgy szerinti felosztás
A készítô szándéka szerinti felosztás  ·  A készítô státusa szerinti felosztás  ·  A befogadó szubjektuma szerinti felosztás
A készítô személye alapján történô felosztás  ·  Műfaji elhatárolás  ·  Eredetiség szerinti felosztás
Kezeléstechnikai szempontok szerinti osztályozás  ·  A fénykép – mint tárgy – léte szerinti felosztás



Kísérlet egy érvényes fotótipológia felállítására

 

Amíg valakinek egy-két, esetleg tíz-húsz fényképe van, úgy tárolja, kezeli, ahogy ő maga akarja, tudja. Ám ha több száz, esetleg ezer fénykép van a birtokában, nap mint nap folyamatosan döntéseket kell hoznia, melyiket melyik mellé tegye, mi szerint csoportosítsa, milyen elvek szerint dolgozza fel a rábízott képeket. Elvekben és módszerekben nincs és nem is lehet különbség a családi fotógyűjtemények, magángyűjtemények és közgyűjtemények között, csak az egyes szempontok erôssége, súlya változhat. Ahány gyűjtemény, annyi rendezô elv, hiszen valahogy mindenki megpróbál megfelelni annak a feladatnak, hogy a képeket tematikailag, műfajilag, technikailag, vagy egyszerűen csak méret szerint osztályozza. Ezért aztán a magyar gyűjteményekben teljes a káosz, nincs etalon, amin legalább vitatkozni érdemes lenne, amit elfogadni, vagy amihez képest eltérni lehetne. Mind az értelmezés, mind a fogalmak meghatározása, mind a szóhasználat kaotikus. Nem csoda hát, ha nem sikerül a vágyott, de meg sem próbált dolog, a magyar fotógyűjtemények közös számítógépes adatbázisa, amire pedig hihetetlen szükség lenne. Ennek ráadásul nem a pénztelenség, nem az egyes gyűjtemények partikularitása a legfôbb akadálya, hanem éppen a közös felosztási alapok kidolgozatlansága.

A közös felosztási alapok, azaz a fotótipológia felállításának három fô célját határozhatjuk meg:

  1. Tájékozódni a műtárgyak sokaságában, elkülönítve az értékest az értéktelentôl, a fontosat az érdektelentôl.
  2. A nyilvánosság számára egységes hozzáférést biztosítani, ezzel is elôkészítve a valamikori tudományos felosztás elkészültét.
  3. Egységesíteni az eltérô profilú fotófelhasználók, gyűjtemények feldolgozási, felhasználási szempontjait, így téve konvertálhatóvá az adatokat.

A sok fénykép (bárhol, bármilyen) önként is mindig kínál osztályozási szempontokat, akár akarjuk, akár nem. Így aztán minden felosztási alapnak megvan a létjogosultsága, ha akkor és úgy használják ôket, ahogy kell. Külön-külön egyik sem fedi le teljes egészében a fényképezést. Mindig találunk majd olyan képet, amely nem tűri a mechanikus tipizálást, s új kategória felállítását követeli. Ráadásul a hovatartozás nem határozható meg automatikusan, minden műtárgyat egyenként kell mérlegelnünk. Az általam összeállított fotótipológiában vannak olyan felosztási alapok, amelyek szinte mindig érvényesülhetnek, ezek adják a meghatározások vázát, gerincét; s vannak speciálisabb szempontú felosztások is, amelyeket mindig determinál a többi szempont. Az itt felsorolt 12 felosztási alap valószínűleg korántsem teljes, tetszés szerint bôvíthetô, de mint minden felosztás, ez is a közmegegyezés során jut el a felhasználhatóságig. Ezért az egyszer már működô felosztási rendszer csak akkor bôvíthetô, ha azt a rendszert elfogadó, használó valamennyi egység elfogadja, s utólag beépíti. A fotótipológia egyáltalán nem csak elméleti célokat szolgál. Döntô szerephez jut a gyűjtési stratégiák kialakításában, az érték megállapításában, a tárolásnál, feldolgozásnál, kiállításoknál, a szerzôi jogokban és az elméleti, műtörténeti, kritikai gondolkodásban. Mindaddig, míg nincs rend, egy mindent magában foglaló struktúra, addig csak álom marad a törekvés, hogy a fotótörténetbôl tudományt csináljunk. Nem megengedhetô, hogy egy elfogadott, logikai alá-, fölé-, egymás mellé rendeltségen nyugvó struktúra helyett minden ezzel foglalkozó kutató a saját szempontjai, ismeretei alapján állítson fel felosztási alapokat, sokszor össze nem tartozó fogalmakat is egymáshoz rendelve.

A most közreadott rendszert nem gondolom véglegesnek, de arra alkalmas, hogy – többek által finomítva, pontosítva, kiegészítve – alapja lehessen a magyar fotótörténet tipológiájának.

Fotótipológia Javaslat a fotótörténeti kutatás egységes felosztási alapjainak létrehozásához


Fotótörténeti korszakolás  ·  Művészettörténeti felosztás  ·  Technikatörténeti felosztás  ·  A képen ábrázolt tárgy szerinti felosztás
A készítô szándéka szerinti felosztás  ·  A készítô státusa szerinti felosztás  ·  A befogadó szubjektuma szerinti felosztás
A készítô személye alapján történô felosztás  ·  Műfaji elhatárolás  ·  Eredetiség szerinti felosztás
Kezeléstechnikai szempontok szerinti osztályozás  ·  A fénykép – mint tárgy – léte szerinti felosztás

A felosztási alapok bővíthetőek, a felsoroltak kiegészíthetôek, pontosíthatóak. Bármit tehetünk, csak azt az egyet nem, hogy nem vesszük figyelembe, s folytatjuk az ad hoc rendszerbe állításokat, logikailag össze nem vonható fogalmak egy kalap alá vételét. Ahhoz, hogy mi magunk – s aztán mások – valamelyest is tudományszámba vehessük a fotótörténetet, elengedhetetlen a fogalmak egyértelműsítése, egy mindenki által elfogadott és alkalmazott rendszer felállítása és következetes használata. A továbbiakban csak egyetlen felosztási alap szerint vizsgáljuk a magyar fotográfia történetét, a képet létrehozó fotótechnika szerint.

 

  -    Magyar Fotográfiai Múzeum  --  Hungarian Museum of Photography    -    Amíg valakinek egy-két, esetleg tíz-húsz fényképe van, úgy tárolja, kezeli, ahogy ô maga  akarja, tudja...