-


VISSZA A FÕOLDALRA
························································································································································
ELÕZETES SZAVAK · FOTOTIPOLÓGIA · FOTÓKONZERVÁLÁS
························································································································································
DIREKTPOZITÍVEK · NEGATÍVOK ·  POZITÍV ELJÁRÁSOK
························································································································································
MÉRETEK · KÉMIA és TÖRTÉNETI MAGYAR-MAGYAR SZÓTÁR

ZOOOOOOOOOOOOM

MATT CELLOIDIN

  -
 Névvariánsok:

Matte collodion printing-out paper (ang.); Kollodiumpapier matt (ném.)

  -
 Nyilvánosságra  hozás idõpontja:

1894

  -
 Anyaga:

Baritrétege meglehetősen vékony. Utólagos arany vagy platinaszínezése miatt ellenálló a halványulással szemben, nincs rajta ezüstkiválás, a csúcsfények nem sárgulnak el. Az 1894–1920-as évek között használták.

  -
 Jellegzetességei:

Baritált zselatinos kimásolópapír. Baritrétege jóval vékonyabb a fényes celloidinénál, ezért mikroszkóp alatt felfedezhető egy-egy papírrost. Felülete félmatt, színe általában semleges szürke vagy zöldesfekete, de lehet tompa szürkés-sárga is, a színezéstől függően. Középúton van a fényes papírok símasága és a kötőanyag nélküli technikák rostossága között. Gyakran színezték platinával vagy palládiummal, ezért ránézetre hasonlít és össze is téveszthető a valódi platinotípiával, illetve a platinával színezett zselatinos napfénypapírral.

  -
 A készítés módja:

Legnagyobb készítője és szállítója a Trapp & Münch cég. A Gevaert cég Gevaert-Calcium mattpapiros néven forgalmazta termékét. Az expozíció utáni mosást követően platin- vagy aranyfürdőt ajánlanak, hogy feketés tónusokat nyerjenek. A von Bosch-féle matt celloidinpapírok rövid arany- vagy platinfürdőben barnásfekete színűek lettek, hosszabb színezéssel pedig kékesfekete árnyalatúak. Ritkán ugyan, de más színűre is színezték.

  -
 Méretei:

Levelezőlapnál kisebb méretben ritkán fordul elő, de 24x30 cm-nél nagyobbat sem láttam még.

  -
 Magyarországi  használata:

1894–1920 k. Legismertebb hazai használói: Máté Olga, Rónai Dénes, Székely Aladár.

  -
 Gyakorisága,  értéke:

Viszonylag ritka, inkább csak igényes portrékat, kiállításokra szánt képeket másoltak ilyen anyagra, ezért értékük önmagában felülmúlja az egyéb kimásolópapírokét. Természetesen itt is a kép témája, művészi értéke és a szerző személye az érték elsőszámú meghatározója, mint a legtöbb technikánál.

  -
 Konzerválási  feladatok:

Kevésbé kopik, mint a fényes celloidin. A platin vagy aranyszínezés miatt tartósabb, mint az ezüstképek általában.

  -
 Irodalom:

Recipe-gyűjtemény. Az Amatőr foto almanachja, 1908. 97–98. o.;
[–]: A von Bosch matt-papírok. A Fény, 1909. 10. 283–284. o.;
Hackl Károly: Gevaert kézikönyv. Budapest, 1914. 31–38. o.

  -
 Internet:

---

 

  -    Magyar Fotográfiai Múzeum  --  Hungarian Museum of Photography    -    Amíg valakinek egy-két, esetleg tíz-húsz fényképe van, úgy tárolja, kezeli, ahogy ô maga  akarja, tudja...

Tôrténeti Fotóeljárások Magyarországon