|
OPALTÍPIA |
Névvariánsok: |
Opaltípia; Opaltype, opal (ang.); Opal (ném.) |
Nyilvánosságra hozás idõpontja: |
--- |
Használata: |
Fénykorát az 1890-es években élte, kisiparosok elvétve még ma is készítenek ilyen képeket. |
Felfedezője: |
--- |
Anyaga: |
Pigment átnyomás, vagy kollódiumklorid kép opálüvegen. Néha gyöngyház lapocskákkal fedett hátlappal készült. Ezek betakarhatják az egész képet, de ismerünk olyat is, amelyen csak a fehér csúcsfények alá ragasztottak kis gyöngyházlapokat. |
Jellegzetességei: |
A kollódiumklorid emulzión gyakran alakult ki sárga folt, nehéz volt a színezése is. Ha platin eljárással vagy platin színezéssel készült, felismerhetjük a tompa ezüstszürke tónusrendről. A gyöngyházzal bevont hátlapú képek minden mással összetéveszthetetlenek. |
A készítés módja: |
A platinotípiák népszerűsége idején lehetett kapni e célra platinával érzékenyített opálüvegeket. 1892 körül árusították a zselatinos emulzióval bevont opálüveget. Kollódiumos üvegdiáról leválasztott képet is át lehetett úsztatni az opálüvegre, hasonlóan a fotóporcelánhoz, de ez esetben sohasem égették ki a képet. |
Méretei: |
Leggyakoribb a levelezőlap és a kabinet méret, sokkal nagyobb opálképpel még nem találkoztam. |
Magyarországi használata: |
Elsősorban fürdőhelyi emlékképeket, szuvenírokat készítettek ezzel az eljárással, de előfordulnak portrék is, elsősorban női arcképek. Ezeket sokszor üveghasábra, más asztali dísztárgyra applikálták. Az 1890-es években volt gyakori. |
Gyakorisága, értéke: |
Európában sokan és sokfelé használták, ritkának nem mondható, de egy szép állapotban megmaradt példány minden gyűjtemény éke lehet. |
Konzerválási feladatok: |
Különösen érzékenyek a mechanikus sérülésekre, gyakori a tisztítási szándékkal tönkretett példány. A felragasztott gyöngyházlapocskák néha leválnak. |
Irodalom: |
Arthur T. Gill: Photographic processes, a glossary and a chart for recognition. Museums Association Information Sheet, 1978. No. 21. |
Internet: |
--- |