-


VISSZA A FÕOLDALRA
························································································································································
ELÕZETES SZAVAK · FOTOTIPOLÓGIA · FOTÓKONZERVÁLÁS
························································································································································
DIREKTPOZITÍVEK · NEGATÍVOK ·  POZITÍV ELJÁRÁSOK
························································································································································
MÉRETEK · KÉMIA és TÖRTÉNETI MAGYAR-MAGYAR SZÓTÁR

  -

OZOTÍPIA

  -
 Névvariánsok:

Ozotypia; ozotype (ang.); Ozodruck, Ozotypie (ném.)

  -
 Nyilvánosságra  hozás idõpontja:

1899.

  -
 Használata:

Általános használata 1899–1914 között.

  -
 Felfedezője:

Thomas Manly.

  -
 Anyaga:

Káliumbikromát, mangánszulfát, timsó, bórsav és valamely kötőanyag, általában gumiarábikum, halenyv.

  -
 Jellegzetességei:

Kontaktcserzéses nemeseljárás, a pigmenteljárás egyszerűsített változata. Bikromátos papíron kimásoltak egy képet, amit pigmentképpé alakítottak, tehát minden további átvitel nélkül helyes állású (nem oldalfordított) képet kaptak.

  -
 A készítés módja:

Káliumbikromát, timsó, bórsav és higított halenyv oldatával bevontak egy papírt, sötétben megszárították, majd kontaktmásolással napfényen rámásolták a képet, míg a részletek jól láthatóak nem lettek. Összepréselték pigmentpapírral, ahol kontaktcserzéses módon alakult ki a kép.

Kevéssel a feltalálás után Manly módosította receptjét és a következő savfürdőt állította össze:
1000 ccm víz
5 gr porrátört timsó
2 ccm vegytiszta sósav
3,5 gr vasszulfát
Addig mosták, míg a mosólé tiszta nem maradt, majd megszárították. Közönséges, nem fényérzékenyített pigmentpapírt a képpel azonos nagyságúra vágtak, majd 20-70 ccm cserzőoldatba áztatták:
1000 ccm víz
3 ccm jégecet
1 gr hidrochinon rézszulfát oldat (10%-os)
A kimásolt képet is ugyanebbe a fürdőbe tették, rétegoldalukkal egymás felé összetapasztották őket. Préselés után hagyták megszáradni őket. A fény érte helyeken az oldat hatására cserződő ozotíp papír megcserezte a vele összepréselt pigmentpapírt is, így azon is kialakult a másikra exponált kép. A pigmentpapírt ezután az ismert módon dolgozták ki, azaz előbb hideg, majd 40 fokos vízbe áztatták fél órára. Amint a két papír között kitüremkedett a fölös pigment, óvatosan szétválasztották a két képet, mosták, 1%-os timsóoldatban cserezték és szárították.

  -
 Méretei:

6x9 cm-es képeket is láttam már, de az általános méret 13x18, 18x24 cm. Elvétve nagyobbak is előfordulhatnak.

  -
 Magyarországi  használata:

Nálunk alig használták, de másutt népszerű volt. A londoni Ozotyp Company 1903 körül fényes és matt papírok gyártására egyaránt berendezkedett, és készen árulta a fényérzékenyítéshez használt oldatot is. Dr. Joanovich Pálnak az Angelo di San Marcot és még néhány templombelsőt mutató képei az „oly kevesek kultiválta ozotyp nyomásnak pompásan sikerült példányai". (Mario: Impressziók az országos fényképkiállításról. Az Amatőr, 1908. június, 81–84. o.)

  -
 Gyakorisága,  értéke:

Meglehetősen kevés ismert példányt ismerünk, ezért kvalitásain túl ritkasága is emeli értékét.

  -
 Konzerválási  feladatok:

Megegyeznek a pigmentképeknél ismertetetekkel.

  -
 Irodalom:

[–]: Javított ozotypia. Th. Manly londoni előadása alapján. Fényképészeti Szemle, 1900. március, 59–60. o.;
[–]: Legújabb az ozotypíáról. Fényképészeti Szemle, 1903. július, 113–114. o.;
[–]: Legújabb az Ozotypiáról. Fényképészeti Szemle, 1903. október, 201–202. o.;
[–]: Fényérzékenyített s tartós Ozotyp papíros. Fényképészeti Szemle, 1903. december, 244. o.;
Szeghalmi Gyula: Amatőr fényképezők könyve. Gyoma, 1906. 236–239. o.

  -
 Internet:

---

 

  -    Magyar Fotográfiai Múzeum  --  Hungarian Museum of Photography    -    Amíg valakinek egy-két, esetleg tíz-húsz fényképe van, úgy tárolja, kezeli, ahogy ô maga  akarja, tudja...

Tôrténeti Fotóeljárások Magyarországon