-


VISSZA A FÕOLDALRA
························································································································································
ELÕZETES SZAVAK · FOTOTIPOLÓGIA · FOTÓKONZERVÁLÁS
························································································································································
DIREKTPOZITÍVEK · NEGATÍVOK ·  POZITÍV ELJÁRÁSOK
························································································································································
MÉRETEK · KÉMIA és TÖRTÉNETI MAGYAR-MAGYAR SZÓTÁR

  -

PINATÍPIA

  -
 Névvariánsok:

Pinatypia, festőnyomtatás; Pinatype (ang.)

  -
 Nyilvánosságra  hozás idõpontja:

1905

  -
 Felfedezője:

Ernst König.

  -
 Anyaga:

Bikromáttal kezelt zselatinos papír, festék.

  -
 Jellegzetességei:

Egyszínű, többszínű vagy színes képek előállítására szolgáló nemeseljárás, s mint ilyen, a háromszín-eljárások egyik legegyszerűbbike. Papírképek és diapozitívek készítéséhez is használták. „A pinatypiának nagy hasznát vehetjük akkor, ha ugyanazon lemezről sok diapozitívet kell készítenünk és valamilyen színben kívánatosak a képek, mert az ezüstből álló képek készítése és ezeknek külön színezése nagy mennyiségű kép esetén sokkal körülményesebb." (Szeles Béla: A diapozitívek készítése. A Fény, 1909. 3. 79. o.)

  -
 A készítés módja:

Az eljárás alapja az a tény, hogy a vörös, sárga, kék alapszínekből minden természetes szín kikeverhető. A fotográfiai képet három ellentétes színű színszűrővel három színkivonati negatívra lehet bontani. Az első felvételhez feltett kék szűrő a sárga kivételével átengedi a színeket, ezért a sárga a negatívon átlátszó lesz. Ezt sárga színnel másolva megkapjuk a sárga színnyomatot, mely az eredetinek csak a sárga színeit adja vissza. A kékeszöld szűrő a vöröset, a narancs a kéket nyeli el. E három kópia egymásra másolásából, átnyomópapírra történő háromszori átvitelével keletkezik a valódi színes kép. A három felvételt állványról, mozdulatlan témáról kellett elkészíteni.

  -
 Méretei:

A kabinet mérettol felfelé. A 24x30 cm-es már igen ritka, nagyobbat még nem láttam, ami persze nem jelenti, hogy nincs.

  -
 Magyarországi  használata:

Grabowszky Arthur írta 1910-ben: „a színes képek előállítására a háromszínnyomás alapján tulajdonképpen a pinatypiai eljárás van hivatva. Színes képeket az NPG gyárból és a pinatypiai eljárás szerint a höchsti gyárból már több ízben láthattunk, de részben a hosszadalmas és komplikált eljárás, részben a költséges berendezés miatt sok amatőr visszariad az eljárás gyakorlásától."

  -
 Gyakorisága,  értéke:

Magyarországi gyűjteményekben szinte alig található, vagy nincs megfelelően agnoszkálva, ezért egy jól meghatározott, hibátlan példányért minden gyűjteménynek érdemes áldoznia.

  -
 Konzerválási  feladatok:

Színe nagyjából állandó, csak a hosszantartó, durva megvilágítás, a direkt napfény fakítja a színeket. Papír hordozóját mindaz fenyegeti, amirol korábban már szóltam.

  -
 Irodalom:

A Fény, 1908. 8. 219–220. o., 9. 247–248. o.;
Grabowszky Arthur: A színes guminyomásról. A Fény, 1910. 5. o.;
Szeles Béla: A diapozitívek készítése. A Fény, 1909. 3. 79. o.;
[–]: Pinatypia. Fotóművészeti Hírek, 1926. szeptember, 30. o.

  -
 Internet:

---

 

  -    Magyar Fotográfiai Múzeum  --  Hungarian Museum of Photography    -    Amíg valakinek egy-két, esetleg tíz-húsz fényképe van, úgy tárolja, kezeli, ahogy ô maga  akarja, tudja...

Tôrténeti Fotóeljárások Magyarországon