|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SPITZERTÍPIA |
|
|
| Névvariánsok: |
Spitzertypia. |
|
|
| Nyilvánosságra hozás idõpontja: |
A szabadalmi leírást 1905-ben nyújtották be, az első színes spitzertípiát 1907-ben nyomtatták. |
|
|
| Felfedezője: |
Spitzer Emánuel magyar származású grafikus. 1905-ben dr. Robert Defreggerrel megalapította a Müncheni Spitzertípia Társaságot, mely 1909-ig működött. |
|
|
| Anyaga: |
A kész nyomat csak papírból és nyomdafestékből áll. |
|
|
| Jellegzetességei: |
Féltónusú képek mesterséges raszter igénybevétele nélküli sokszorosítására szolgáló eljárás. Bármely meglévő negatívról lehet fémre másolni. A spitzertípia nyomatok részletgazdagok, a klisékészítés viszonylag gyors, egyszerű, s nagy előnye, hogy a klisé együtt nyomtatható az ólombetűs szöveggel. Lehet egy és többszínű nyomatot is nyerni általa. |
|
|
| A készítés módja: |
Egy polírozott rézlemez felületét ammónium- vagy káliumbikromáttal érzékenyített halenyv és gumiarábikum keverékével vonták be, majd megszárították. Kontaktolással lehetett a negatívot rámásolni. Ahol fény érte, ott cserződött, ahol nem, onnan vízzel ki lehetett mosni az enyvet és a gumiarábikumot. Vaskloriddal maratták, így hozták létre a nyomóformát. |
|
|
| Méretei: |
Igazodtak az illusztrált folyóiratok, könyvek méreteihez. Feltehetőleg csak elvétve készült belőle 30 cm-nél hosszabb oldalú. |
|
|
| Magyarországi használata: |
Nincs adatunk. Közgyűjteményekben feltehetőleg előfordulnak, de nincsenek meghatározva. |
|
|
| Gyakorisága, értéke: |
Sokszorosító eljárás, műtárgyértéke csekély, de komolyabb gyűjteményekben kell belőle néhány ép példány. |
|
|
| Konzerválási feladatok: |
Elsősorban papírrestaurálási, konzerválási feladatokat kell szem előtt tartanunk. |
|
|
| Irodalom: |
[–].
A Fény, 1906. 1–3. 35. o.; |
|
|
| Internet: |
--- |
|
 |
|
 |
|
|
VISSZA A FÕOLDALRA