–
A képeket, negatívokat egyenként csomagolva tároljuk. Tilos negatívot,
fotót hosszú ideig õrizni eredeti tárolódobozában. A fotók csomagolására
optimális esetben "silver safe" ezüstbarát papírból
készült tartót, palliumot, zacskót használjunk,
figyelve arra, hogy a tartók készítése során
se változzék a papír kémiai összetétele
(pl. savas ragasztótól) Ha silver safe papírra
nem telik, bevizsgált savmentes papírt vegyünk, ami lehetõleg
magas százalékban rongyból és ne facsiszolatból készüljön. Lignintartalma
legyen 0 (vagy ahhoz közelítõ érték), ne legyen kénnel szennyezett
(87 % feletti alfa-cellulóz tartalom, 6–7 közötti Ph érték, ne legyen
pufferolt). A megvásárolni szándékozott papír elõzetes vizsgálatát
bármely képzettebb papírrestaurátor képes elvégezni. A savas papír polimerizációs
láncai lerövidülnek, láthatólag sárgul, barnul, törékennyé válik, s
egy idõ múlva alkalmatlan a fotó vagy az emulzió megtartására,
miközben a képet alkotó ezüstöt is károsítja.
–
Kerüljük a legtöbb mûanyagot. Csak bizonyos fajta (pl. Melinex,
Mylar) poliészter, polipropilén anyagok jók, melyek nem tartalmaznak
lágyító anyagokat, felületükön nincs fényezõ anyag. Kerülni kell
az ismeretlen, nem bevizsgált mûanyag tartókat. (Csak az tartsa
leforrasztott polietilén zacskóban a képét, aki biztosan el akarja azt
pusztítani.)
–
A hazai gyakorlatban elterjedt ezüstpergamen (silberweis) zacskók erõsen
savasak, a legkisebb nedvesség hatására is rátapadnak a kép felületére.
Kerülendõk, csakúgy, mint a celofán.
–
Kerülendõ mindenféle maradandó károsodást okozó ragasztó használata.
–
Kiállítás, bemutatás során a képek
ugyanolyan vagy hasonló körülményeket igényelnének,
mint egyébkor. Ezért figyeljünk a tér hõmérsékletére,
páratartalmára, a képre esõ fény erõsségére (általában
nem haladhatja meg az 50 lux erõsséget). Nedves falakra, direkt
napsütés által ért helyekre még fõnöki parancsra se akasszunk
fotót.
–
Eredeti képet mindig csak mûtárgyvédelmi szempontoknak megfelelõen
installálva állítsunk ki, száraz falra, paravánra, max. 50 lux fénnyel
megvilágítva, bizonyos fokozottan fényérzékeny anyagok elé UV-szûrõ
fóliát téve. A kiállítótermeket, raktárhelyiségeket, restaurátor- vagy
konzerválómûhelyeket UV elnyelõ (titánfehér, cinkfehér)
festékkel festessük ki. A világításhoz UV-ban szegény fényeket, hagyományos
izzólámpákat, halogénizzókat használjunk, neont soha, semmikor. Dekorációnak,
vagy állandó kiállítási darabként csak fakszimile másolatokat használjunk.
–
A kiállításra szánt képeknek csak
a sarkait rögzítsük savmentes papírból
hajtogatott vagy készen kapható fotósarkokkal,
esetleg enyvezett papírcsíkkal, amelyek a kép hátáról
nyomtalanul eltávolíthatóak.
–
Vannak fokozottan fényérzékeny eljárással
készült fotográfiák. Ezek kiállítása
kerülendõ, vagy csak fokozott biztonsági feltételek betartásával,
rövid idõre engedhetõ meg. Ez esetben letakart, s csak
a látogató által fellebbentett filc fedõlap, csak a nézõ
által felvillantott, de folyamatosan nem világító lámpa használandó.
–
A legértékesebb, esetleg állandó kiállításon bemutatásra
kerülõ mûtárgyakról készíttessünk fakszimile másolatokat.
–
A paszpartukartonok, hátlapok szabványainak meg kell egyezniük
a raktározásnál használt anyagok paramétereivel.
–
Eredeti, archív értékû színes diákat ne vetítsünk, készíttessünk
róluk másolatokat. Az értékesebbeket célszerû az üveges keretbõl
kiszedve tárolni.