Tôrténeti Fotóeljárások Magyarországon
  -


VISSZA A FÕOLDALRA
································································································
ELÕZETES SZAVAK · FOTOTIPOLÓGIA · FOTÓKONZERVÁLÁS
································································································
DIREKTPOZITÍVEK · NEGATÍVOK · POZITÍV ELJÁRÁSOK
································································································
MÉRETEK · KÉMIA és TÖRTÉNETI MAGYAR-MAGYAR SZÓTÁR
································································································

  -

Fotótipológia Javaslat a fotótörténeti kutatás egységes felosztási alapjainak létrehozásához


Fotótörténeti korszakolás  ·  Művészettörténeti felosztás  ·  Technikatörténeti felosztás  ·  A képen ábrázolt tárgy szerinti felosztás
A készítô szándéka szerinti felosztás  ·  A készítô státusa szerinti felosztás  ·  A befogadó szubjektuma szerinti felosztás
A készítô személye alapján történô felosztás  ·  Műfaji elhatárolás  ·  Eredetiség szerinti felosztás
Kezeléstechnikai szempontok szerinti osztályozás  ·  A fénykép – mint tárgy – léte szerinti felosztás


I. Fotótörténeti (kronologikus) korszakolás

  1. A fénykép megismerésének, elfogadásának kora (dagerrotípiák, talbotípiák idôszaka): 1839–1853 k.
  2. A fényképezés elsô virágkora (a fényképezés kézműves korszaka): 1850–1870 k.
  3. A fényképezés tömegessé válása (ipari produktummá alakulása): 1875 k–1915 k.
  4. A fényképezés tagolódása, specializálódása: 1900 k–1947 k.
  5. Átmeneti felfutás, pozíciónyerés utáni fokozatos hanyatlás, értékvesztés, és ezzel párhuzamos differenciálódás (tömegáru–műtárgy): napjainkig.

 

  -    Magyar Fotográfiai Múzeum  --  Hungarian Museum of Photography    -    Amíg valakinek egy-két, esetleg tíz-húsz fényképe van, úgy tárolja, kezeli, ahogy ô maga  akarja, tudja...