VISSZA A FÕOLDALRA
································································································
ELÕZETES SZAVAK · FOTOTIPOLÓGIA · FOTÓKONZERVÁLÁS
································································································
DIREKTPOZITÍVEK · NEGATÍVOK · POZITÍV ELJÁRÁSOK
································································································
MÉRETEK · KÉMIA és TÖRTÉNETI MAGYAR-MAGYAR SZÓTÁR
································································································

Fotótipológia Javaslat a fotótörténeti kutatás egységes felosztási alapjainak létrehozásához

Fotótörténeti korszakolás  ·  Művészettörténeti felosztás  ·  Technikatörténeti felosztás  ·  A képen ábrázolt tárgy szerinti felosztás
A készítô szándéka szerinti felosztás  ·  A készítô státusa szerinti felosztás  ·  A befogadó szubjektuma szerinti felosztás
A készítô személye alapján történô felosztás  ·  Műfaji elhatárolás  ·  Eredetiség szerinti felosztás
Kezeléstechnikai szempontok szerinti osztályozás  ·  A fénykép – mint tárgy – léte szerinti felosztás

VII. A befogadó szubjektuma szerinti felosztás

Szinte minden más szempontot megelôzve, részben önkéntelenül, az ember akaratától függetlenül hat. Így működik Roland Barthes tipológiája is, amely szerint vannak stúdium, punctum és közömbös fotók. Az elsô csoportba tartoznak azok a képek, amelyek kiváltanak ugyan valamiféle intellektuális érdeklôdést, de nem nyújtják a punctum képek „hűha”-érzését, ami azonnal belehasít az emberbe, ha egy számára fontos képpel találkozik. A stúdium és punctum típusú képek sokszorosát teszik ki a minden szempontból tökéletesen érdektelen képek.
Eszerint az egyes ember által önkéntelenül is követett felosztás:

Addig nincs is baj, míg a fotó szemlélôje magánemberként alakít ki ilyen véleményt. Ám sok hivatalos képhasználó is elsôdleges szempontként alkalmazza, s ez már komoly probléma.