Tôrténeti Fotóeljárások Magyarországon
  -


VISSZA A FÕOLDALRA
································································································
ELÕZETES SZAVAK · FOTOTIPOLÓGIA · FOTÓKONZERVÁLÁS
································································································
DIREKTPOZITÍVEK · NEGATÍVOK · POZITÍV ELJÁRÁSOK
································································································
MÉRETEK · KÉMIA és TÖRTÉNETI MAGYAR-MAGYAR SZÓTÁR
································································································

  -

Fotótipológia Javaslat a fotótörténeti kutatás egységes felosztási alapjainak létrehozásához


Fotótörténeti korszakolás  ·  Művészettörténeti felosztás  ·  Technikatörténeti felosztás  ·  A képen ábrázolt tárgy szerinti felosztás
A készítô szándéka szerinti felosztás  ·  A készítô státusa szerinti felosztás  ·  A befogadó szubjektuma szerinti felosztás
A készítô személye alapján történô felosztás  ·  Műfaji elhatárolás  ·  Eredetiség szerinti felosztás
Kezeléstechnikai szempontok szerinti osztályozás  ·  A fénykép – mint tárgy – léte szerinti felosztás


VI. A készítô státusa szerinti felosztás

  1. Készíthette hivatásos (profi), aki lehet fotóművész, fényképész iparos vagy alkalmazott fotós (a fotóriportereket is ide értve).
  2. Műkedvelô (amatôr), aki lehet szervezett, azaz fotóklubokban alkotó és lehet csak önmaga gyönyörködtetésére fényképezô.
  3. Privát (családi fotós, akit knipszelôként emlegetnek régi lapokban).

Természetesen vannak átjárások a kategóriák között, hiszen a profi is fényképez családi képeket és az amatôr is elvállal alkalmi megbízásokat, de megkülönböztetésük mégsem érdektelen. Nem keverhetô össze a szándék szerinti felosztással!

 

  -    Magyar Fotográfiai Múzeum  --  Hungarian Museum of Photography    -    Amíg valakinek egy-két, esetleg tíz-húsz fényképe van, úgy tárolja, kezeli, ahogy ô maga  akarja, tudja...